Ha ez a kastély mesélni tudna, mint a Nobel-díjas Ivo Andric ama hídja a Drinán, bizony mondom, a sztoriból már rég filmet forgattak volna, és a háttérben fel-feltűnne, mindig más arcát mutatva a Balaton tükre. Magyar úri családokkal kapcsolatban olvastam már az átokról, vagy annak tűnő dolgokról. Itt most egy elátkozottnak tetsző helyről lesz szó. Bár a Balatonnak egy kivételesen szép pontján, Balatonedericsen található kastélyról beszélünk, mégsem kell senkinek. Pedig ott a szomszédban a vadonatúj golfpálya, de hiába, ebek harmincadjára került.

Hogy szellemjárta hely lenne, arról nem szól a fáma, de az erőszakos halált haltakról, vagy az öngyilkosokról az járja, hogy gyakran bolyonganak ott, ahol az a dolog velük megesett. Ebben a kastélyban pedig rendre megtörtént ez-az, amióta sietősen felhúzták… De ne rohanjunk mindjárt az elejére. Nézzünk körül, milyen csodás e hely, ilyenkor novemberben különösen. S milyen csodás lehetett egykoron, amikor még élettel volt teli.

Évtizedek óta mállik, pusztul, de statikailag még rendben van. A 220 millió forintért kínált négyszintes kastély az 1.2323 hektáros ősfás parkjával Balatonederics külterületén, a 71-es főút felett található. „Lakóterülete” 840 m2, rézsútosan kapaszkodik a domboldalba, a felső szintekről a Balatonra látni.

„A Fekete kastély nevét tetejének egykori fekete színéről – mások szerint a feketére festett ajtóiról-ablakairól – kapta. Az itt történt események azonban más megvilágításba helyezik ezt a nevet” – tudatja a Wikipedia, és ide vágó oldala el is meséli – tételesen – mi történt itt és miért. Maradjunk annyiban, hogy volt itt féltékenység tüzelte gyilkosság és öngyilkosság; betegség; a gestapó előli halálba menekvés; volt következménye a reformkor előtti császárellenes összeesküvésnek; éppúgy, mint a bigámiának és a bővérűségnek; valamint, – záróaktusként – a szocializmus nemlétező értékmegőrző képességének. Romantika, dráma, szépség és nemtörődömség, a színorgiában tobzódó őszben, egy ugrásra Balatonedericstől.

 

Akit pedig a reformkort megelőző Habsburg-ellenes összeesküvés szálai, részletei érdekelnek (lám milyen keveset tudunk ezekről, pedig itt a Balaton-parton is sétálhattak terveiket szövögetve hősei), itt keressen utána, kik milyen szerepet játszottak benne, s mi köze mindennek a kastély történetéhez!

A cikk eredetileg a Balaton blogon jelent meg.


A kastély megközelítése gyalog vagy kerékpárral:

Veszprém és Zala megye határán, a 71-es út mellett, festői környezetben található Balatonederics legismertebb nevezetessége az Afrika Múzeum.
Megalapítása a híres afrikakutató, neves vadász, néhai Dr. Dr. h.c. Nagy Endre érdeme, akinek a kastély sokáig vadászotthona volt.

A múzeumban található közel 4 évtized gyűjtő-munkájának gyümölcse, a rengeteg európai és afrikai trófea. Itt láthatók a benszülöttek használati tárgyai, vadász és harci eszközei, az afrikai népek kultúráját reprezentáló bútorok, népművészeti tárgyak. Nagy Endre dolgozószobájában személyes tárgyai, kedvenc fegyverei és vadászfelszerelése látható.
A múzeumot egy kisebb állatkert veszi körül, ahol megtalálható hazánk jellegzetes állatai mellett az afrikai élővilág számtalan faja. Emberközelben él a vaddisznó család, bivalycsorda, zebra, tevék. A páva és a gólya otthonosan mozog a legelésző dámvadak között. A múzeumtól kb. egy kilométerre az erdő aljában hatalmas bekerített területen szarvasok és őzek élnek természetes környezetükben.

Dr. h.c. Dr. Nagy Endre: 1944-ben mint csendőr századost a báró Hatvany Alexandrával kötött titkos házassága miatt börtönre ítélték. A Horthy-rendszert követő új hatalom, szakmai tudásának köszönhetően 1950-50 között a kormányvadászok főnökévé nevezte ki.
A politikai viharok miatt családjával együtt menekülnie kellett. Ausztriában és Németországban tevékenykedett vadászati vonalon, majd a Frankfurt melletti Opel Zoo egyik vezetője lett. 1954-ben a düsseldorfi nemzetközi vadászkiállítás trófeaosztályának vezetője volt. Három afrikai gyűjtőútja után, 1958-ban végleg elhagyta Európát és Tanzániában telepedett le, ahol állatkertek és múzeumok megbízásából mint gyűjtő és vadbefogó tevékenykedett. Évek múlva már az ország egyik legismertebb fehér vadásza, állatkert- és vadaskert alapító az afrikai vadászkultúra európai mintára történő átformálója a Kilimandzsáró és a Meru vulkán vadászterületén, ahol egyben vadászati főnök is. Az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás egyik értelmi szerzője, melyen a tanzán pavilon vezetőjeként vett részt. Vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben Balatonedericsre, családi kúriájába hozta haza, mely azóta élő állatvilággal körülvéve múzeumként működik. Az ő nevéhez fűződik még a kenyai Windisch Graetz herceg trófeagyűjteményének a keszthelyi Festetics-kastélyba történő hazahozatala is.

Számos vadásztársaság tagja, a Véreb- és Agarászegyesület elnöke. Magas kitüntetésben részesül Tanzániában. Idehaza a Magyar Népköztársaság Csillagrendje, (1986) a keszthelyi Agrártudományi Egyetem életművéért ajándékozott honoris causa (1993) és a Hubertus-kereszt aranyfokozata postomus kitüntetésének tulajdonosa. Számos publikációja jelent meg mind külföldi, mind belföldi szaklapokban.
Halála után immár 4 vadásztársaság, valamint a balatonedericsi általános iskola vette fel a nevét. Tanzániában egy róla elnevezett tó teszi nevét halhatatlanná. Hamvait Balatonedericsen és Tanzániában helyezték örök nyugalomra. Halála után második felesége Beretz Katalin működteti és bővíti férje terveinek megfelelően a kastélyt Afrika Múzeum néven.

 

Dr. Nagy Endre emlékéremmel évente három személyt jutalmaznak. Azok kapják, akik őrzik és ápolják a nagy vadász emlékét.

Megközelítése:
Autóval: Balatonedericsről Keszthely felé a 71-es úton, a Zala megye tábla előtt kell bemenni a parkolóba.
Busszal: 200 méterre a múzeumtól, a Fekete kastély előtt található a buszmegálló. Nem mindegyik távolsági busz áll meg itt! A helyközi járatok mind megállnak. A távolsági járatokról a benzinkút előtt kell leszállni. Ez kb. plusz 1 kilométer.
Vonattal: A balatonedericsi állomáson vagy a becehegyi megállóban lehet leszállni. A távolság kb. egyforma.

forrás: http://www.balcsi.net/balatonederics-afrika-muzeum.html

A község a parttól távolabb helyezkedik el, így kevésbé ismert az önkormányzat strandja.
A fürdő a 71-es számú főút és a 84-es főút elágazójától Keszthely felé haladva, az Agip benzinkút után, táblával jelzett helyen érhető el. (Keszthely felől érkezve a benzinkút előtt jobbra kell fordulni.)

Ingyenes parkolási lehetőség biztosítanak a bejárat előtt kiépített parkolóban a kerékpároknak és személygépkocsiknak egyaránt.
* Ingyenes parkoló
* Gyermekpancsoló és homokozó
* Gyermek játszóeszközök
* Röplabdapálya
* Kabinbérlet
* Vízi sporteszközök bérlése

A strand területére kutyát bevinni tilos!
A strandon a horgászat tilos!

forrás: http://www.balcsi.net/balatonederics-strand.html

A strand gyalogos megközelítése:

A környék bővelkedik a cseppkőbarlangokban, hiszen a szomszédos Balatonedericsen található Csodabogyós-barlang mellett a sokkal ismertebb, 1903-ban felfedezett Tapolcai Tavasbarlang is alig 10 kilométeres távolságra van.

Csodabogyós-barlang
A 393 m tengerszint feletti magasságban nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét.

A barlang Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. Jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége – 121 m (már most hangsúlyozzuk, hogy a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik). Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes – az itt ismertetett túrák által is érintett – szakaszokon (Függőkert, Meseország stb.) dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt (cseppkövek stb.) találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
Méreteiből, látványos formakincséből és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a „tanbarlang” szerepre, azaz a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására.

A barlangot nem lehet gépjárművel megközelíteni: a “kaland” részét képezi az a kb. 40 perces séta is, amit a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyönyörű erdejében teszünk meg a bázistól a barlang bejáratáig. Utcai ruházatban ezt a barlangot nem lehet (más megközelítésben: nem érdemes…) látogatni, de biztosítjuk – a védősisak és a nagy fényerejű fejlámpa mellett – a barlangászoverallt is. A veszélyes szakaszokon a látogatóink biztonságát szolgáló eszközöket (létrák, kapaszkodókötelek, lépőcsavarok stb.) építettünk be.

A túra teljes időtartama alatt segítenek szakképzett és tapasztalt barlangi túravezetők: nyugodtan rájuk bízhatja magát.

Jó tudni: Eltérően a tömegturizmus számára megnyitott barlangoktól, itt nem mindig fog felegyenesedve járni: néhol csupán négykézláb vagy éppen hasoncsúszva tud majd haladni…
A barlang nincs kivilágítva, de a túra idejére biztosítunk olyan fejlámpát, amely nem csupán a tájékozódáshoz, de a nagyobb termek és gyönyörű barlangi képződmények megtekintéséhez is elegendő fényt biztosít.


A Csodabogyós-barlangban évszaktól függetlenül +9,5 Celsius fok a hőmérséklet, a relatív páratartalom 100%. Barlangi árvíz, nyílt vízfelületek kialakulása teljes mértékben kizárt, de vízcsepegés, nedves ill. sáros szakaszok előfordulnak a túraútvonalon.

A barlang látogatására a holnapon keresztül van lehetőség jelentkezni: http://csodabogyos.hu/

Tapolcai Tavasbarlang
Az ország egyetlen barlangja, amelyet csónakkal járhatnak be a látogatók. 1903-ban kútásás közben fedezeték fel, amelynek a 13,7 millió éves kőzetébe a feltörő melegvíz alakított ki járatokat. A barlang száraz ágában kisebb szoba nagyságú termek láthatók.

A vizes ág 200 méterét víz alatti reflektorok világítják meg, csónakkal körútvonalon bejárható. A barlang vize 18-20 fokos, a csónakázó rész vízmélysége 70-120 cm, a hőmérséklet a barlangban egész évben 20 fok körüli. Leérkezve a barlangba, a Lóczy-terem 6-8 m magas falain és mennyezetén az üreget egykor kitöltő víz oldási nyomait figyelhetjük meg. A helyenként termekké szélesedő folyosók falain hasonló oldási nyomokat fedezhetünk fel.

A Tapolca-patak visszaduzzasztásának köszönhetően a barlangban csónakázásra is lehetőség van. A föld alatti vízivilágot mintegy 20 perc alatt lehet bejárni. A szűkebb-tágabb járatokat megvilágító reflektorok némelyikét a vízszint alatt helyezték el, így a szemfüles látogatók a barlang egyetlen halfaját, a fürge csellét is megpillanthatják. A bemutatóhelyen kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására van lehetőség. A természeti ritkaság utcai öltözékben, szakszerű vezetés mellett látogatható.

A város alatt mindössze 15-20 méter mélyen egy 5 km hosszú rendszer járatai szövik át a miocén mészkő rétegeit. Ennek tagja a 3,3 km hosszú Tapolcai-tavasbarlang, melynek nagy részét karsztvíz tölti ki. A barlangot 1903-ban, kútásás közben fedezték fel, és a feltárásoknak köszönhetően 1937-től már körutat megtéve csónakázhattak is benne a látogatók. Különleges keletkezésének és egyedi formakincsének köszönhetően már 1942-ben védetté nyilvánították, majd 1982-től fokozott védelem alá helyezték. Az ide áramló hideg karsztvíz és a mélyből feltörő meleg víz összekeveredve oldják a mészkövet.

Kezdetben keskeny járatok, majd kisebb-nagyobb gömbfülkék alakultak ki, melyek igen hosszú idő alatt termekké, folyosókká szélesedtek. A több méter vastag vízzáró agyagos zóna miatt cseppkövet nem találunk a barlangban, csak a barlangi levegőből kivált meszes képződmények (borsókő, aragonit) fordulnak elő néhol. A zárt terekbe nem juthatnak be a denevérek, ezért a legnagyobb gerinces élőlény, az alig tíz centiméteres hal, a fürge cselle, amely a Malom-tó felől juthat be a járatokba.

A télen-nyáron 20°C hőmérsékletű, csaknem 100%-os páratartalmú, Ca-ionokban gazdag barlangi levegőt a közelben – az e barlanggal szerves egységet képező, városi kórház alatti járatokban – légúti betegségek gyógyítására használják. A levegő radon tartalma semmilyen hatással nincs a látogatókra.
A barlang látogathatóságáról az alábbi honlapon lehet tájékozódni: https://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/tapolcai_medence_tavasbarlang/1/1

Az írás a balcsi.net oldalról került átvételre: http://www.balcsi.net/tapolcai-tavasbarlang.html; http://www.balcsi.net/tapolcai-tavasbarlang.html