Balatongyörök és Balatonederics között több rövidebb és hosszabb körútból álló 8,5 km hosszú 38 állomásból álló ösvényt kifejezetten a gyermekek részére ajánlják. A térség erdei élőhelyeinek természeti értékeinek megismertetésére Pele Urat, a nagy pelét hívjuk segítségül, aki amellett, hogy kis unokájából igyekszik rendes pelét faragni, és szeretné őt a peleélet rögös útján elindítani, számunkra is felfedi kedves erdejének megannyi apró titkát.

A tanösvény a térség ismert látogatóhelyeiről (Afrika Múzeum GPS: 46.7843729,17.3747303, Szépkilátó GPS: 46.7696852,17.3601659, Balatonederics, Csodabogyós-barlang bázisépülete GPS 46.792244,17.369918, Balatongyörök erdészeti pihenő Bélap-völgy GPS: 46.7734034,17.3484956) közelíthető meg.

Az ösvény ismertetőtáblái magyar és angol nyelven szólnak a látogatókhoz. A területről és a tanösvényről kiadvány is készült, amely 24 színes oldalon tárja fel a Keszthelyi-hegység természeti értékeit, valamit a tanösvény térképes útikalauza is egyben.

Megközelítése: Balatonedericsről a Csodabogyós bázispontról a piros jelzésen haladunk, mintha a Csodabogyós-barlangba mennénk. Útközben tájékoztató táblákat találunk, ez egyik ilyen táblán pedig nyilakat. Itt egy kis ösvényen balra fordulunk, Balatongyörök irányába. 

A piros jelzést figyelve megyünk a hegygerincen. 2 kilátó is útba esik, (kis kitérőt téve) egyik a Batsányi kilátó (Szépkilátó /Balatongyörök), másik a györöki Bélap-völgy fölé magasodó Garga-hegyen található Bél Mátyás kilátó. Ezt a Sárga + majd a Sárga, és a kilátó jelzést követe találjuk meg. Az elágazás a Szerelemdomb pihenőhelynél található, a kilátó pedig onnan kb. 1000 méterre.
Aki ezt kihagyja, az a szerelemdombi elágazónál a piros jelzésen a Szépkilátó büfésorához ér ki.
 

forrás: balatonederics.hu

Bár a Keszthelyi-hegységben nőttem fel, mégis nehéz betelni vele. Annyi kis zegzugos út, ösvény van, hogy mire végigérek, az elsők ismét új ingerként érnek. Az úthálózatának köszönhetően számtalan párhuzamos - és azokra merőleges - út található, így A-ból B-be iksz a sokadikon kombinációban tudunk eljutni.

Pont emiatt is a versenyekre készülve mindig szívesen mentem edzeni a környékre. A hegység legmagasabb pontja, a Köves-tető a maga 444 méteres magasságával nem veszélyezteti a Himalája elsőségét, így nem is könnyű 2000 méter feletti szintkülönbséget gyűjteni egy 3-3,5 órás bringázás alkalmával.

fotó: Sikos Zoltán

Nemesvitáról kertek alatti úton, pontosabban fogalmazva toronyiránt Lesencetomaj felé vesszük az irányt. (Itt a toronyiránt kifejezést akár szó szerint is vehetjük.) Nemesvita határát elérve már felsejlenek a lesencék templomtornyai, a domboldalban levő pincéi. Lesencetomajon a Csertetőn végigérve (Petőfi utca) Keszthely, illetve Várvölgy felé kanyarodunk, hogy az első 10-12 perces aszfaltos emelkedőt megmászva bevethessük magunkat az ország legváltozatosabb élővilágú erdejébe.

A dombtetőn, Veszprém megye és Zala megye határánál fordulunk be az erdőbe, hogy közelebbről szemügyre vegyük a természetet.
(Aki nem ismeri a környéket, annak javasolt egy 2800 forintos beruházást tenni és megvásárolni a Balaton felvidék, Keszthelyi-hegység turistakalauzát.) Itt kettő, egymással párhuzamos úton indulhatunk el a hegység egyik legromantikusabb völgyén keresztül, a Szent Miklós szurdokvölgyben. Utunk egészen a Szent Miklós-forrásig tart, ami egy igazán kedves hely az erdő mélyén.

A legendák szerint a forrás környékén régen kolostor állt, aminek mára már a romjait sem látni. A hajdani Vállusszentmiklós pálos kolostor és templom kőrakásszerű romjait még az 1930-as években látták, de azóta már teljesen az enyészeté lett. Lehet, hogy nem is volt ott semmi? 

fotó: Sikos Zoltán

fotó: Sikos Zoltán

fotó: Sikos Zoltán

A forrás hajdan bővízű volt, s emlékszem még tizenévesként nagyapám úgy engedett utamra, hogy vigyek neki a forrásból vizet, de az aszályos nyarak miatt egyre tovább tartott megtölteni a flaskát.

A forrás túlpartján, egy rövid, ám de annál meredekebb kaptatón indulunk tovább a kutyasírok felé. A kutyatemető egy ritka látványosság a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, ami a közelben levő katonai bázis elpusztult állatainak ad örök nyugalmat. A hajdan katonák által létesített temetőt most civil kezdeményezésre Vállus, Balatongyörök és Vonyarcvashegy önkormányzata segítségével újították fel és tették turisztikai látványossággá egy turistapihenő hely kialakításával.

A civilek munkáját segítette, hogy a sírok fejfáin a kutyanevek mellett azok rendfokozata is szerepelt. Vulkán, az első kutya őrnagyi ranggal távozott, amit Tóth Sándor, a katonai objektum hajdani parancsnoka adott neki.

fotó: Sikos Zoltán

fotó: Sikos Zoltán

A kegyhelyet elhagyva a murvás úton továbbgurulva Büdöskútra érünk, ami a központi elhelyezkedése miatt majd egy külön fejezetet kap. Annyit viszont érdemes megtenni Büdöskúton, hogy a kiállított madárperspektívájú képen végighúzzuk az ujjunkat az addigi útvonalunkon, majd rábökünk Nemesvitára és jobbra fordulva hazaindulunk az aszfaltos úton.

Az aszfaltos útról néhány száz méter után balra térünk le, hogy a kocsiút szélességű földúton visszaérjünk Nemesvita fölé. Közben érintjük a Vékony-cseri putrit, ami tulajdonképpen egy romosan árválkodó házikó az út szélén.
Itt a fennsíkon elkanyarodva eljuthatunk akár Balatongyörökre vagy a Csodabogyós-barlanghoz is.

A nemesvitai Öreghegybe egy meredek, köves, bringával nehezen járható lejtőn kell legurulni, ami csak a rutinos, technikás kerekeseknek ajánlott. Viszont ne ijedjen meg ettől senki, mert csak egy 100-200 méteres szakaszról van szó, amit akár tolva is lehet teljesíteni - és nem járnak arra olyan sokan, hogy ciki legyen...

fotó: Sikos Zoltán

Ez a kör nagyjából 25-30 kilométeres és nagyon szép útvonalon halad. Érdemes körbejárni!

A Keszthelyi-öböl térségében, a nyüzsgő Balaton-parttól néhány kilométerre találunk még szabad, érintetlen területeket. A változatos növény- és állatvilágot, a különböző természeti formákat bemutató tanösvényeket mindenkinek érdemes megtekintenie.

fotó: balcsi.net

A Keszthelyi-hegység a magyarországi Dunántúlon helyezkedik el, a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati tagja. A hegységet egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Tapolcai-medence és a Várvölgyi-medence veszi körül

A Keszthelyi-hegység területe kb.150 km2. Két fő vonulata van: a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat és a Keszthely-Rezi vonulat. Két legmagasabb csúcsa a Köves-tető (444 m) és a Meleg-hegy (425 m). A Keszthelyi-hegységet a vulkánosság hozta létre. Hegyei dolomitból, kihűlt lávából és Pannónia üledékből állnak, amelyeken gyönyörű gesztenye erdők találhatók.
A Keszthelyi-hegység sokszínű, varázslatos táj, amely a turisták kedvelt helyszíne ezáltal. A gyalogtúrák a hegységben nagyon népszerűek. A hegység legszebb részeit vulkáni erők formálták, hatásuk mind a mai napig érződik.

A Keszthelyi-hegység lábánál fakad a kénes Hévíz-forrás. A Hévízi-tó kénes, enyhén radioaktív vize ugyanúgy kiváló a mozgásszervi betegségek gyógyítására, mint a tófenék iszapja.
A hegységben különböző barlangok lelhetők fel, melyek elsősorban a természeti csodák szerelmesei számára érdekesek. A barlangok kanyargós folyosóit a forró vizek alakították ki. A legszebb közülük a cseppköves Csodabogyós-barlang. Jelenleg ezek a barlangok még nincsenek teljesen feltárva, többségüket csak a barlangkutatók látogathatják.

Gyönyörű tájak, napsütés, Balaton, és véget nem érő túrák, kirándulások jellemzik. A Keszthelyi hegység kijelölt erdei turistaútjai hosszabb barangolásokra csábítanak. Kihűlt láván, dolomiton és tengeri üledéken visznek az utak, míg bejárjuk a tanösvényeket, egyik kilátótól a másikig, barlangok mélyére ereszkedünk, bazaltfolyosókat mászunk és kiolvashatjuk a kőzeteket, a földtörténeti koroknak eme óriási képeskönyvében lapozgatva.

Érdemes így megismerni a tájat – nem egy rohanó autó ablakából, néha megállva egy-egy helyen, hanem gyalog vagy kerékpáron. Nem is beszélve a lovaglásról, hiszen ez a vidék mindig híres volt arról, hogy majd minden szegletében lovasudvarra bukkant az erre járó.
Tehát, ha szereti a természetet, a nyugalmat és szeretné szabadidejét aktívan eltölteni akkor irány a Keszthelyi hegység, És a rossz idő sem lehet kifogás – ugyanis rossz idő nincs, csak alkalmatlan öltözék.

Kirándulások a Keszthelyi-hegységben
Kilátók a Keszthelyi-hegységben: a kirándulást kedvelők 6 (Festetics, Berzsenyi, Kitaibel, Padkő, Bél, Batsányi), a közelmúltban felújított kilátóból gyönyörködhetnek a nyugat-balatoni térségben.

Túraútvonalak a Keszthelyi-hegységben: a hegységen halad keresztül az Országos Kéktúra. Emellett számtalan turistautat is találhatunk.

Pele Apó ösvénye: a természeti formákat bemutató, gyermekeknek készült tanösvényt mindenkinek érdemes megtekintenie.

Látnivalók a Keszthelyi-hegységben: barlangok, felhagyott murvabányák, egyéb látnivalók a hegységben.

Kerékpárral a Keszthelyi-hegységben: az egyik legszebb túra a Keszthelyi-hegységben az OKT útvonala. A magas szintkülönbségek ellenére kezdőknek is ajánlott.

Pihenőhelyek a Keszthelyi-hegységben: a Nagymező a Keszthelyi-hegység egyik legkedveltebb kirándulóhelye, ahol kiépített szalonnasütőhelyek, asztalok – padok, focipálya, esőbeálló várja a kirándulókat. Emellett további pihenőhelyek is várják a megfáradt turistákat.

Az írás eredetileg a balcsi.net-en itt jelent meg.

A környék bővelkedik a cseppkőbarlangokban, hiszen a szomszédos Balatonedericsen található Csodabogyós-barlang mellett a sokkal ismertebb, 1903-ban felfedezett Tapolcai Tavasbarlang is alig 10 kilométeres távolságra van.

Csodabogyós-barlang
A 393 m tengerszint feletti magasságban nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét.

A barlang Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. Jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége – 121 m (már most hangsúlyozzuk, hogy a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik). Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes – az itt ismertetett túrák által is érintett – szakaszokon (Függőkert, Meseország stb.) dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt (cseppkövek stb.) találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
Méreteiből, látványos formakincséből és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a „tanbarlang” szerepre, azaz a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására.

A barlangot nem lehet gépjárművel megközelíteni: a “kaland” részét képezi az a kb. 40 perces séta is, amit a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyönyörű erdejében teszünk meg a bázistól a barlang bejáratáig. Utcai ruházatban ezt a barlangot nem lehet (más megközelítésben: nem érdemes…) látogatni, de biztosítjuk – a védősisak és a nagy fényerejű fejlámpa mellett – a barlangászoverallt is. A veszélyes szakaszokon a látogatóink biztonságát szolgáló eszközöket (létrák, kapaszkodókötelek, lépőcsavarok stb.) építettünk be.

A túra teljes időtartama alatt segítenek szakképzett és tapasztalt barlangi túravezetők: nyugodtan rájuk bízhatja magát.

Jó tudni: Eltérően a tömegturizmus számára megnyitott barlangoktól, itt nem mindig fog felegyenesedve járni: néhol csupán négykézláb vagy éppen hasoncsúszva tud majd haladni…
A barlang nincs kivilágítva, de a túra idejére biztosítunk olyan fejlámpát, amely nem csupán a tájékozódáshoz, de a nagyobb termek és gyönyörű barlangi képződmények megtekintéséhez is elegendő fényt biztosít.


A Csodabogyós-barlangban évszaktól függetlenül +9,5 Celsius fok a hőmérséklet, a relatív páratartalom 100%. Barlangi árvíz, nyílt vízfelületek kialakulása teljes mértékben kizárt, de vízcsepegés, nedves ill. sáros szakaszok előfordulnak a túraútvonalon.

A barlang látogatására a holnapon keresztül van lehetőség jelentkezni: http://csodabogyos.hu/

Tapolcai Tavasbarlang
Az ország egyetlen barlangja, amelyet csónakkal járhatnak be a látogatók. 1903-ban kútásás közben fedezeték fel, amelynek a 13,7 millió éves kőzetébe a feltörő melegvíz alakított ki járatokat. A barlang száraz ágában kisebb szoba nagyságú termek láthatók.

A vizes ág 200 méterét víz alatti reflektorok világítják meg, csónakkal körútvonalon bejárható. A barlang vize 18-20 fokos, a csónakázó rész vízmélysége 70-120 cm, a hőmérséklet a barlangban egész évben 20 fok körüli. Leérkezve a barlangba, a Lóczy-terem 6-8 m magas falain és mennyezetén az üreget egykor kitöltő víz oldási nyomait figyelhetjük meg. A helyenként termekké szélesedő folyosók falain hasonló oldási nyomokat fedezhetünk fel.

A Tapolca-patak visszaduzzasztásának köszönhetően a barlangban csónakázásra is lehetőség van. A föld alatti vízivilágot mintegy 20 perc alatt lehet bejárni. A szűkebb-tágabb járatokat megvilágító reflektorok némelyikét a vízszint alatt helyezték el, így a szemfüles látogatók a barlang egyetlen halfaját, a fürge csellét is megpillanthatják. A bemutatóhelyen kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására van lehetőség. A természeti ritkaság utcai öltözékben, szakszerű vezetés mellett látogatható.

A város alatt mindössze 15-20 méter mélyen egy 5 km hosszú rendszer járatai szövik át a miocén mészkő rétegeit. Ennek tagja a 3,3 km hosszú Tapolcai-tavasbarlang, melynek nagy részét karsztvíz tölti ki. A barlangot 1903-ban, kútásás közben fedezték fel, és a feltárásoknak köszönhetően 1937-től már körutat megtéve csónakázhattak is benne a látogatók. Különleges keletkezésének és egyedi formakincsének köszönhetően már 1942-ben védetté nyilvánították, majd 1982-től fokozott védelem alá helyezték. Az ide áramló hideg karsztvíz és a mélyből feltörő meleg víz összekeveredve oldják a mészkövet.

Kezdetben keskeny járatok, majd kisebb-nagyobb gömbfülkék alakultak ki, melyek igen hosszú idő alatt termekké, folyosókká szélesedtek. A több méter vastag vízzáró agyagos zóna miatt cseppkövet nem találunk a barlangban, csak a barlangi levegőből kivált meszes képződmények (borsókő, aragonit) fordulnak elő néhol. A zárt terekbe nem juthatnak be a denevérek, ezért a legnagyobb gerinces élőlény, az alig tíz centiméteres hal, a fürge cselle, amely a Malom-tó felől juthat be a járatokba.

A télen-nyáron 20°C hőmérsékletű, csaknem 100%-os páratartalmú, Ca-ionokban gazdag barlangi levegőt a közelben – az e barlanggal szerves egységet képező, városi kórház alatti járatokban – légúti betegségek gyógyítására használják. A levegő radon tartalma semmilyen hatással nincs a látogatókra.
A barlang látogathatóságáról az alábbi honlapon lehet tájékozódni: https://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/tapolcai_medence_tavasbarlang/1/1

Az írás a balcsi.net oldalról került átvételre: http://www.balcsi.net/tapolcai-tavasbarlang.html; http://www.balcsi.net/tapolcai-tavasbarlang.html