Felpattanok a nyeregbe, kicsit magyarázok, hogy hátul óvatosan üljön fel, fel ne borítsa a bringát. A jobb lábunk felül, a ballal még a földön támaszkodunk. "Megvagy?" - kérdezem. "Perrsszeee" - hangzik a válasz."Akkor nyomjad neki!" - és már tekerünk is.

A tandemeknél a kritikus pont a fék szokott lenni, mivel kétszeres tömeget kell megfogni egy féknek. Nekem alapvető szempont volt, hogy csak és kizárólat tárcsafék kerülhet fel, mivel jelentősen nagyobb a fékereje az abroncsfékes társainál. A váz egyébként egy mountain bike tandem váz, amibe még pont belefértek a treking gumis kerekek. Azért esett ezekre a választás, mert többet használom országúton, mint a hegyekben.

Az első néhány pedálcsapást esetlenül tesszük meg. Nem csoda, hiszen legutóbb fél éve tandemeztünk Petivel. Jók az ilyen alkalmak, hiszen ez általában 2-3 óra önfeledt szórakozás és röhögés, ami közben elég jókat lehet beszélgetni is.

Az utcán, a Balaton parton, mindenütt megfordulnak utánunk az emberek. Sokan csak néznek, vannak akik hangosan, esetleg csak félhangosan nevetnek. A "nézd csak", "de jóóóó" kiabálókból, közben ujjal mutogatókból is van néhány. Alapvetően általános szimpátia övezi a tandemeket. Övezheti is, hiszen nem mindennapi látvány, hogy ketten hajtanak egy bringát.

A tandemek felépítése kevésben tér csak el egy normál kerékpártól, ugyanazok az alkatrészek kapnak helyet rajta. A tandemépítésnél a legtöbb fejfájást a hátsó váltó és a hátsó fék bowdene/kábele okozza, mivel ezekre sokkal hosszabb kell. Nekem a váltóbowdennel szerencsém volt, mert már egyre több boltban lehet kapni, a hidraulikus fékhez pedig méterre lehet venni a kábelt, így azt sem volt nehéz összeraknom.

Menet közben az elöl ülő kezében van a teljes irányítás, mivel ő látja az utat, övé a felelősség. Viccesen kapitánynak szokták nevezni a kormányost, míg a hátul ülő a kazánfűtő. Neki a hajtáson kívül semmi más feladata nincs, esetleg a kapitány oszthat ki rá különböző feladatokat. Ilyen például a fotózás, szendvics hátizsákból való elővétele…

 

Bár hátul is van kormány, az csak a kazánfűtő kényelmi céljait szolgálja, azon támaszkodhat tekerés közben. Az utasaim (mivel én még csak elöl ültem) első alkalommal szinte kivétel nélkül megriadtak, hogy nem bírják fordítani a kormányt és nincs se fékkar, se váltókar – hiába, nem ehhez szoktak.

Egy rövid videót készítettünk, hogy át tudjátok élni a tandemezést ti is:

Az alábbi írás eredetileg a bringasandras.blog.hu oldalon jelent meg, ahol további érdekes kerékpáros témájú írásokat olvashatsz.

Balatongyörök és Balatonederics között több rövidebb és hosszabb körútból álló 8,5 km hosszú 38 állomásból álló ösvényt kifejezetten a gyermekek részére ajánlják. A térség erdei élőhelyeinek természeti értékeinek megismertetésére Pele Urat, a nagy pelét hívjuk segítségül, aki amellett, hogy kis unokájából igyekszik rendes pelét faragni, és szeretné őt a peleélet rögös útján elindítani, számunkra is felfedi kedves erdejének megannyi apró titkát.

A tanösvény a térség ismert látogatóhelyeiről (Afrika Múzeum GPS: 46.7843729,17.3747303, Szépkilátó GPS: 46.7696852,17.3601659, Balatonederics, Csodabogyós-barlang bázisépülete GPS 46.792244,17.369918, Balatongyörök erdészeti pihenő Bélap-völgy GPS: 46.7734034,17.3484956) közelíthető meg.

Az ösvény ismertetőtáblái magyar és angol nyelven szólnak a látogatókhoz. A területről és a tanösvényről kiadvány is készült, amely 24 színes oldalon tárja fel a Keszthelyi-hegység természeti értékeit, valamit a tanösvény térképes útikalauza is egyben.

Megközelítése: Balatonedericsről a Csodabogyós bázispontról a piros jelzésen haladunk, mintha a Csodabogyós-barlangba mennénk. Útközben tájékoztató táblákat találunk, ez egyik ilyen táblán pedig nyilakat. Itt egy kis ösvényen balra fordulunk, Balatongyörök irányába. 

A piros jelzést figyelve megyünk a hegygerincen. 2 kilátó is útba esik, (kis kitérőt téve) egyik a Batsányi kilátó (Szépkilátó /Balatongyörök), másik a györöki Bélap-völgy fölé magasodó Garga-hegyen található Bél Mátyás kilátó. Ezt a Sárga + majd a Sárga, és a kilátó jelzést követe találjuk meg. Az elágazás a Szerelemdomb pihenőhelynél található, a kilátó pedig onnan kb. 1000 méterre.
Aki ezt kihagyja, az a szerelemdombi elágazónál a piros jelzésen a Szépkilátó büfésorához ér ki.
 

forrás: balatonederics.hu

A Tapolcai-medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képező 230 m magas vulkánikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú szigligeti vár maradványai. A várból körpanorámában gyönyörködhetünk; egész évben látogatható.

Legkorábbi részei a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak, amelyeket a pannonhalmi bencések építtettek 1260-1262 között. Ez annyira megtetszett IV. Béla királyunknak, hogy felépülése után, 1262-ben cserével megszerezte magának. A királyi vár felügyeletét a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai család látta el. 1441-ben I. Ulászló Némai Kolos Jeromosnak adományozta a várat, de 1445-ben már az Újlakiak kezében volt és a családnál maradt 1521-ig. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló Enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, ezért parancsára Martonfalvay Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára húzatta fel ostromágyúit, aminek láttán a megrémült őrség első szóra feladta posztját. Imre deák átépíttette és kibővíttette a várat; 1531-40 között írt naplójában több adat maradt fenn az ostromról illetve az építkezésről.

A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is részévé vált a végvárrendszernek. A Lengyel nemesi A család, birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint parancsolt benne. A XVI. században már elavult várnak számított, mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, elmaradt a korszerűsítése is. A korabeli krónikákat fellapozva tudjuk, hogy a somogyi partot uraló pogányok sokszor áteveztek hajóikkal, hogy kirabolják a keresztény falvakat. Ellenük való védekezésül emelték a part menti magaslatra az „Óvár”-t, ami a régészeti kutatások szerint a magyar naszádosok bázisát alkotta, akik innen figyelhették az ellenséges hajókat. Szigliget végzetét is, mint az oly sok hegycsúcson emelkedő középkori várakét, egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, majd a keletkezett tűzben leégtek a vár épületei. Az elszegényedett Lengyel família már nem állíttatta helyre, inkább a völgyben elterülő faluban emeltetett kúriát.

A török hódoltságot követően a vár elvesztette harcászati jelentőségét. 1702-ben I. Lipót más várakkal együtt ezt is leromboltatta, a Rákóczi-szabadságharc idején már használhatatlan állapotban volt. Ettől kezdődően a köveket a környékbeli lakosság használta az építkezéshez. 1913-ban, 1953-ban és 1965-66-ban megerősítették a falakat.

A vár bemutatása
A meglévõ vár alaprajza kevés módosítással ma is õrzi a XVI. századi alakját. A vár legkorábbi része a megtört, nyújtott téglalap alaprajzú felsõ vár két négyzetes öregtornya, és a két kisebb, ugyancsak négyzetes torony. A két kisebb torony közül az egyik a felsõ vár felvonóhidas bejáratú kaputornya. Az itt áthaladó út a belsõ vár udvarára vezet, melynek a nyugati falához egy lakóépület és ennek déli oldalához egy kisebb torony támaszkodott, aljában a börtön lehetett.
A felsõ vár legmagasabb pontján a déli és nyugati fal szögletében a várkápolna maradványai láthatók, melynek nyugat felõl tekintélyes nagyságú támpillér támaszkodik. E falrészlet hármas tagozódást mutat, a legvékonyabb mellvédfallal. A felsõ vár déli és keleti sarkában az öregtorony állt, ehhez nyugatról a várkápolna, északról pedig a palota csatlakozott. A palota északi és a felsõ vár keleti falánál a keleti négyzetes alaprajzú középsõ torony emelkedett, ezt a gyilokjáró kötötte össze a felsõ vár északi végében levõ, a keleti falhoz csatlakozó kapuvédõ toronnyal. Ezzel szemben az északnyugati, kör alakú saroktorony, a kettõ között pedig az elõudvar vagy falszoros helyezkedett el. A felsõ vár kaputornya elõtti saroktoronnyal szemben, a keleti vár falánál a Martonfalvay Imre által épített nagyméretû, kb. 20 m átmérõjû, ágyúlõréses, pártázatos rondella látható.
A felsõ vártól északra elterülõ külsõ vagy alsó várat lõréses fal övezte, melyet az északi falban és a nyugati oldalon egy-egy kisméretû négyzetes torony szakított meg. Az alsó vár délnyugati sarkában a felvonóhidas kaputorony állt, elötte a várárokkal. Az alsó várból ma már csak kevés részlet látható.

forrás: http://www.balcsi.net/szigligeti-var.html

  

A szigligeti várhoz 7,3 kilométert kell megtenni (gyalog vagy kerékpárral):

A 71-es útnál fekszik a 140 méter tengerszint feletti magasságú Szépkilátó. Egykor Kápolna-dombnak hívták, mert aljában a domonkos rendiek kolostora állt. A domb alján található, a II. századból származó római villát, a hozzá tartozó fürdőt és Római-forrást az 1940-es években kezdték el feltárni.

Parkolás a főút mellett, a kialakított parkolóban. A település felett 2 kilátó is található.

A romok jelenleg a Zala Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány által üzemeltetett tábor területén láthatók. A szelíd lejtőjű dombon álló fektefenyőket még Hamilton Mária, Festetics Tasziló felesége ültette.
A Szépkilátó tövében fakadó forrás szolgáltatta a hajdani római villa fürdőépületének vízellátását. Később Kápolna-kútnak is hívták. 2001-ben újította föl a Balatongyöröki Ifjúságért Egyesület.

Balatongyörök település a tó egyik legszebb pontján fekszik: a természeti táj változatos szépségét a környező hegyek és erdők érintetlensége, a lágy domboldalak, a kilátókról nyíló panoráma, a Balaton izgalmas vízi világa adja meg.
Ősi múltja, az évszázadok alatt kialakult népi építészet és a XX. század lendületes fejlődése adta a régi és az új együttélését, amely a virágoktól pompázó utcákkal párosulva mesebelivé varázsolja a községet.

A balatongyöröki Szépkilátóról a legszebb balatoni panoráma tárul a szemlélődő elé. Számtalan költőt, többek között Eötvös Károlyt is megihlette ez a táj. Gyermekmedencés, vízicsúszdás strandja – mely kicsiknek és nagyoknak egyaránt szinte minden sportágban szórakozási lehetőséget nyújt – a leggondozottabb, legtisztább vizű balatoni strandok közé tartozik. A szőlőhegyek zamatos borai, a borkóstoltatás hagyománya, a hangulatos vendéglők ételei, a falu sokféle turisztikai szolgáltatása, a szálláslehetőségek színvonalas kínálata, a tavasztól őszig tartó programok felkeltik az érdeklődést.

 

A kirándulást kedvelők kényelmes gyalogtúrát tehetnek a falut átölelő Keszthelyi-hegységben, ahol számtalan védett növényritkaságban gyönyörködhetnek, ezenkívül autóspihenő, esőház, szalonnasütők, kilátók teszik komfortosabbá a kikapcsolódást. Horgászás szempontjából a leghosszabb partszakasza Balatongyöröknek van. A júliusi borfesztivál, az augusztusi boros forgatag, a szeptemberi szüreti mulatság, felvonulás a környékből több ezer érdeklődőt vonz. Balatongyörökön a szabadidő eltöltésének gazdag kínálata, a pihenést, kikapcsolódást szolgáló atmoszférája hívja és várja a vendégeket.

forrás: http://www.balcsi.net/balatongyorok-szepkilato.html; http://www.balcsi.net/balatongyorok.html

Szépkilátót az alábbi úton lehet elérni: 

Szigliget egyik büszkesége az évente folyamatosan korszerűsített strand.
A csodálatos környezetben megépült fürdőhely minden igényét kielégíti az idelátogatónak. Különösen jól érezhetik itt magukat a gyermekekkel érkező családok. A kisgyermekek részére sekély, homokos partszakasz van kialakítva.

Fürdés után homokvárat építhetnek, hintázhatnak, míg a nagyobbak labdajátékokkal is tölthetik az időt. A sok virággal díszített parton mintegy 18 000 négyzetméter területen napos és árnyékos részek váltakoznak. A kényelmesebb pihenésre vágyók napozóágyakat kölcsönözhetnek. A vízi sportokat kedvelők vízibiciklit, egyéb eszközöket bérelhetnek.
A vendéglátóhelyeken hűtött italok, melegkonyhás étkezési lehetőség színvonalas kiszolgálással várják a vendégeket. Működik még fagyizó, salátabár, élelmiszerbolt, ajándékbolt, strandcikk-árus, hírlapárus, információs iroda.
A strand területén újonnan épült, színvonalas öltözők, kabinok, zuhanyzók, WC-k állnak a vendégek rendelkezésére.

 

forrás: http://www.balcsi.net/szigliget-strand.html

A strand megközelítése autóval:

A környék bővelkedik a cseppkőbarlangokban, hiszen a szomszédos Balatonedericsen található Csodabogyós-barlang mellett a sokkal ismertebb, 1903-ban felfedezett Tapolcai Tavasbarlang is alig 10 kilométeres távolságra van.

Csodabogyós-barlang
A 393 m tengerszint feletti magasságban nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét.

A barlang Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. Jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége – 121 m (már most hangsúlyozzuk, hogy a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik). Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes – az itt ismertetett túrák által is érintett – szakaszokon (Függőkert, Meseország stb.) dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt (cseppkövek stb.) találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
Méreteiből, látványos formakincséből és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a „tanbarlang” szerepre, azaz a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására.

A barlangot nem lehet gépjárművel megközelíteni: a “kaland” részét képezi az a kb. 40 perces séta is, amit a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyönyörű erdejében teszünk meg a bázistól a barlang bejáratáig. Utcai ruházatban ezt a barlangot nem lehet (más megközelítésben: nem érdemes…) látogatni, de biztosítjuk – a védősisak és a nagy fényerejű fejlámpa mellett – a barlangászoverallt is. A veszélyes szakaszokon a látogatóink biztonságát szolgáló eszközöket (létrák, kapaszkodókötelek, lépőcsavarok stb.) építettünk be.

A túra teljes időtartama alatt segítenek szakképzett és tapasztalt barlangi túravezetők: nyugodtan rájuk bízhatja magát.

Jó tudni: Eltérően a tömegturizmus számára megnyitott barlangoktól, itt nem mindig fog felegyenesedve járni: néhol csupán négykézláb vagy éppen hasoncsúszva tud majd haladni…
A barlang nincs kivilágítva, de a túra idejére biztosítunk olyan fejlámpát, amely nem csupán a tájékozódáshoz, de a nagyobb termek és gyönyörű barlangi képződmények megtekintéséhez is elegendő fényt biztosít.


A Csodabogyós-barlangban évszaktól függetlenül +9,5 Celsius fok a hőmérséklet, a relatív páratartalom 100%. Barlangi árvíz, nyílt vízfelületek kialakulása teljes mértékben kizárt, de vízcsepegés, nedves ill. sáros szakaszok előfordulnak a túraútvonalon.

A barlang látogatására a holnapon keresztül van lehetőség jelentkezni: http://csodabogyos.hu/

Tapolcai Tavasbarlang
Az ország egyetlen barlangja, amelyet csónakkal járhatnak be a látogatók. 1903-ban kútásás közben fedezeték fel, amelynek a 13,7 millió éves kőzetébe a feltörő melegvíz alakított ki járatokat. A barlang száraz ágában kisebb szoba nagyságú termek láthatók.

A vizes ág 200 méterét víz alatti reflektorok világítják meg, csónakkal körútvonalon bejárható. A barlang vize 18-20 fokos, a csónakázó rész vízmélysége 70-120 cm, a hőmérséklet a barlangban egész évben 20 fok körüli. Leérkezve a barlangba, a Lóczy-terem 6-8 m magas falain és mennyezetén az üreget egykor kitöltő víz oldási nyomait figyelhetjük meg. A helyenként termekké szélesedő folyosók falain hasonló oldási nyomokat fedezhetünk fel.

A Tapolca-patak visszaduzzasztásának köszönhetően a barlangban csónakázásra is lehetőség van. A föld alatti vízivilágot mintegy 20 perc alatt lehet bejárni. A szűkebb-tágabb járatokat megvilágító reflektorok némelyikét a vízszint alatt helyezték el, így a szemfüles látogatók a barlang egyetlen halfaját, a fürge csellét is megpillanthatják. A bemutatóhelyen kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására van lehetőség. A természeti ritkaság utcai öltözékben, szakszerű vezetés mellett látogatható.

A város alatt mindössze 15-20 méter mélyen egy 5 km hosszú rendszer járatai szövik át a miocén mészkő rétegeit. Ennek tagja a 3,3 km hosszú Tapolcai-tavasbarlang, melynek nagy részét karsztvíz tölti ki. A barlangot 1903-ban, kútásás közben fedezték fel, és a feltárásoknak köszönhetően 1937-től már körutat megtéve csónakázhattak is benne a látogatók. Különleges keletkezésének és egyedi formakincsének köszönhetően már 1942-ben védetté nyilvánították, majd 1982-től fokozott védelem alá helyezték. Az ide áramló hideg karsztvíz és a mélyből feltörő meleg víz összekeveredve oldják a mészkövet.

Kezdetben keskeny járatok, majd kisebb-nagyobb gömbfülkék alakultak ki, melyek igen hosszú idő alatt termekké, folyosókká szélesedtek. A több méter vastag vízzáró agyagos zóna miatt cseppkövet nem találunk a barlangban, csak a barlangi levegőből kivált meszes képződmények (borsókő, aragonit) fordulnak elő néhol. A zárt terekbe nem juthatnak be a denevérek, ezért a legnagyobb gerinces élőlény, az alig tíz centiméteres hal, a fürge cselle, amely a Malom-tó felől juthat be a járatokba.

A télen-nyáron 20°C hőmérsékletű, csaknem 100%-os páratartalmú, Ca-ionokban gazdag barlangi levegőt a közelben – az e barlanggal szerves egységet képező, városi kórház alatti járatokban – légúti betegségek gyógyítására használják. A levegő radon tartalma semmilyen hatással nincs a látogatókra.
A barlang látogathatóságáról az alábbi honlapon lehet tájékozódni: https://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/tapolcai_medence_tavasbarlang/1/1

Az írás a balcsi.net oldalról került átvételre: http://www.balcsi.net/tapolcai-tavasbarlang.html; http://www.balcsi.net/tapolcai-tavasbarlang.html