Felpattanok a nyeregbe, kicsit magyarázok, hogy hátul óvatosan üljön fel, fel ne borítsa a bringát. A jobb lábunk felül, a ballal még a földön támaszkodunk. "Megvagy?" - kérdezem. "Perrsszeee" - hangzik a válasz."Akkor nyomjad neki!" - és már tekerünk is.

A tandemeknél a kritikus pont a fék szokott lenni, mivel kétszeres tömeget kell megfogni egy féknek. Nekem alapvető szempont volt, hogy csak és kizárólat tárcsafék kerülhet fel, mivel jelentősen nagyobb a fékereje az abroncsfékes társainál. A váz egyébként egy mountain bike tandem váz, amibe még pont belefértek a treking gumis kerekek. Azért esett ezekre a választás, mert többet használom országúton, mint a hegyekben.

Az első néhány pedálcsapást esetlenül tesszük meg. Nem csoda, hiszen legutóbb fél éve tandemeztünk Petivel. Jók az ilyen alkalmak, hiszen ez általában 2-3 óra önfeledt szórakozás és röhögés, ami közben elég jókat lehet beszélgetni is.

Az utcán, a Balaton parton, mindenütt megfordulnak utánunk az emberek. Sokan csak néznek, vannak akik hangosan, esetleg csak félhangosan nevetnek. A "nézd csak", "de jóóóó" kiabálókból, közben ujjal mutogatókból is van néhány. Alapvetően általános szimpátia övezi a tandemeket. Övezheti is, hiszen nem mindennapi látvány, hogy ketten hajtanak egy bringát.

A tandemek felépítése kevésben tér csak el egy normál kerékpártól, ugyanazok az alkatrészek kapnak helyet rajta. A tandemépítésnél a legtöbb fejfájást a hátsó váltó és a hátsó fék bowdene/kábele okozza, mivel ezekre sokkal hosszabb kell. Nekem a váltóbowdennel szerencsém volt, mert már egyre több boltban lehet kapni, a hidraulikus fékhez pedig méterre lehet venni a kábelt, így azt sem volt nehéz összeraknom.

Menet közben az elöl ülő kezében van a teljes irányítás, mivel ő látja az utat, övé a felelősség. Viccesen kapitánynak szokták nevezni a kormányost, míg a hátul ülő a kazánfűtő. Neki a hajtáson kívül semmi más feladata nincs, esetleg a kapitány oszthat ki rá különböző feladatokat. Ilyen például a fotózás, szendvics hátizsákból való elővétele…

 

Bár hátul is van kormány, az csak a kazánfűtő kényelmi céljait szolgálja, azon támaszkodhat tekerés közben. Az utasaim (mivel én még csak elöl ültem) első alkalommal szinte kivétel nélkül megriadtak, hogy nem bírják fordítani a kormányt és nincs se fékkar, se váltókar – hiába, nem ehhez szoktak.

Egy rövid videót készítettünk, hogy át tudjátok élni a tandemezést ti is:

Az alábbi írás eredetileg a bringasandras.blog.hu oldalon jelent meg, ahol további érdekes kerékpáros témájú írásokat olvashatsz.

Balatongyörök és Balatonederics között több rövidebb és hosszabb körútból álló 8,5 km hosszú 38 állomásból álló ösvényt kifejezetten a gyermekek részére ajánlják. A térség erdei élőhelyeinek természeti értékeinek megismertetésére Pele Urat, a nagy pelét hívjuk segítségül, aki amellett, hogy kis unokájából igyekszik rendes pelét faragni, és szeretné őt a peleélet rögös útján elindítani, számunkra is felfedi kedves erdejének megannyi apró titkát.

A tanösvény a térség ismert látogatóhelyeiről (Afrika Múzeum GPS: 46.7843729,17.3747303, Szépkilátó GPS: 46.7696852,17.3601659, Balatonederics, Csodabogyós-barlang bázisépülete GPS 46.792244,17.369918, Balatongyörök erdészeti pihenő Bélap-völgy GPS: 46.7734034,17.3484956) közelíthető meg.

Az ösvény ismertetőtáblái magyar és angol nyelven szólnak a látogatókhoz. A területről és a tanösvényről kiadvány is készült, amely 24 színes oldalon tárja fel a Keszthelyi-hegység természeti értékeit, valamit a tanösvény térképes útikalauza is egyben.

Megközelítése: Balatonedericsről a Csodabogyós bázispontról a piros jelzésen haladunk, mintha a Csodabogyós-barlangba mennénk. Útközben tájékoztató táblákat találunk, ez egyik ilyen táblán pedig nyilakat. Itt egy kis ösvényen balra fordulunk, Balatongyörök irányába. 

A piros jelzést figyelve megyünk a hegygerincen. 2 kilátó is útba esik, (kis kitérőt téve) egyik a Batsányi kilátó (Szépkilátó /Balatongyörök), másik a györöki Bélap-völgy fölé magasodó Garga-hegyen található Bél Mátyás kilátó. Ezt a Sárga + majd a Sárga, és a kilátó jelzést követe találjuk meg. Az elágazás a Szerelemdomb pihenőhelynél található, a kilátó pedig onnan kb. 1000 méterre.
Aki ezt kihagyja, az a szerelemdombi elágazónál a piros jelzésen a Szépkilátó büfésorához ér ki.
 

forrás: balatonederics.hu

Bár a Keszthelyi-hegységben nőttem fel, mégis nehéz betelni vele. Annyi kis zegzugos út, ösvény van, hogy mire végigérek, az elsők ismét új ingerként érnek. Az úthálózatának köszönhetően számtalan párhuzamos - és azokra merőleges - út található, így A-ból B-be iksz a sokadikon kombinációban tudunk eljutni.

Pont emiatt is a versenyekre készülve mindig szívesen mentem edzeni a környékre. A hegység legmagasabb pontja, a Köves-tető a maga 444 méteres magasságával nem veszélyezteti a Himalája elsőségét, így nem is könnyű 2000 méter feletti szintkülönbséget gyűjteni egy 3-3,5 órás bringázás alkalmával.

fotó: Sikos Zoltán

Nemesvitáról kertek alatti úton, pontosabban fogalmazva toronyiránt Lesencetomaj felé vesszük az irányt. (Itt a toronyiránt kifejezést akár szó szerint is vehetjük.) Nemesvita határát elérve már felsejlenek a lesencék templomtornyai, a domboldalban levő pincéi. Lesencetomajon a Csertetőn végigérve (Petőfi utca) Keszthely, illetve Várvölgy felé kanyarodunk, hogy az első 10-12 perces aszfaltos emelkedőt megmászva bevethessük magunkat az ország legváltozatosabb élővilágú erdejébe.

A dombtetőn, Veszprém megye és Zala megye határánál fordulunk be az erdőbe, hogy közelebbről szemügyre vegyük a természetet.
(Aki nem ismeri a környéket, annak javasolt egy 2800 forintos beruházást tenni és megvásárolni a Balaton felvidék, Keszthelyi-hegység turistakalauzát.) Itt kettő, egymással párhuzamos úton indulhatunk el a hegység egyik legromantikusabb völgyén keresztül, a Szent Miklós szurdokvölgyben. Utunk egészen a Szent Miklós-forrásig tart, ami egy igazán kedves hely az erdő mélyén.

A legendák szerint a forrás környékén régen kolostor állt, aminek mára már a romjait sem látni. A hajdani Vállusszentmiklós pálos kolostor és templom kőrakásszerű romjait még az 1930-as években látták, de azóta már teljesen az enyészeté lett. Lehet, hogy nem is volt ott semmi? 

fotó: Sikos Zoltán

fotó: Sikos Zoltán

fotó: Sikos Zoltán

A forrás hajdan bővízű volt, s emlékszem még tizenévesként nagyapám úgy engedett utamra, hogy vigyek neki a forrásból vizet, de az aszályos nyarak miatt egyre tovább tartott megtölteni a flaskát.

A forrás túlpartján, egy rövid, ám de annál meredekebb kaptatón indulunk tovább a kutyasírok felé. A kutyatemető egy ritka látványosság a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, ami a közelben levő katonai bázis elpusztult állatainak ad örök nyugalmat. A hajdan katonák által létesített temetőt most civil kezdeményezésre Vállus, Balatongyörök és Vonyarcvashegy önkormányzata segítségével újították fel és tették turisztikai látványossággá egy turistapihenő hely kialakításával.

A civilek munkáját segítette, hogy a sírok fejfáin a kutyanevek mellett azok rendfokozata is szerepelt. Vulkán, az első kutya őrnagyi ranggal távozott, amit Tóth Sándor, a katonai objektum hajdani parancsnoka adott neki.

fotó: Sikos Zoltán

fotó: Sikos Zoltán

A kegyhelyet elhagyva a murvás úton továbbgurulva Büdöskútra érünk, ami a központi elhelyezkedése miatt majd egy külön fejezetet kap. Annyit viszont érdemes megtenni Büdöskúton, hogy a kiállított madárperspektívájú képen végighúzzuk az ujjunkat az addigi útvonalunkon, majd rábökünk Nemesvitára és jobbra fordulva hazaindulunk az aszfaltos úton.

Az aszfaltos útról néhány száz méter után balra térünk le, hogy a kocsiút szélességű földúton visszaérjünk Nemesvita fölé. Közben érintjük a Vékony-cseri putrit, ami tulajdonképpen egy romosan árválkodó házikó az út szélén.
Itt a fennsíkon elkanyarodva eljuthatunk akár Balatongyörökre vagy a Csodabogyós-barlanghoz is.

A nemesvitai Öreghegybe egy meredek, köves, bringával nehezen járható lejtőn kell legurulni, ami csak a rutinos, technikás kerekeseknek ajánlott. Viszont ne ijedjen meg ettől senki, mert csak egy 100-200 méteres szakaszról van szó, amit akár tolva is lehet teljesíteni - és nem járnak arra olyan sokan, hogy ciki legyen...

fotó: Sikos Zoltán

Ez a kör nagyjából 25-30 kilométeres és nagyon szép útvonalon halad. Érdemes körbejárni!

Ha ez a kastély mesélni tudna, mint a Nobel-díjas Ivo Andric ama hídja a Drinán, bizony mondom, a sztoriból már rég filmet forgattak volna, és a háttérben fel-feltűnne, mindig más arcát mutatva a Balaton tükre. Magyar úri családokkal kapcsolatban olvastam már az átokról, vagy annak tűnő dolgokról. Itt most egy elátkozottnak tetsző helyről lesz szó. Bár a Balatonnak egy kivételesen szép pontján, Balatonedericsen található kastélyról beszélünk, mégsem kell senkinek. Pedig ott a szomszédban a vadonatúj golfpálya, de hiába, ebek harmincadjára került.

Hogy szellemjárta hely lenne, arról nem szól a fáma, de az erőszakos halált haltakról, vagy az öngyilkosokról az járja, hogy gyakran bolyonganak ott, ahol az a dolog velük megesett. Ebben a kastélyban pedig rendre megtörtént ez-az, amióta sietősen felhúzták… De ne rohanjunk mindjárt az elejére. Nézzünk körül, milyen csodás e hely, ilyenkor novemberben különösen. S milyen csodás lehetett egykoron, amikor még élettel volt teli.

Évtizedek óta mállik, pusztul, de statikailag még rendben van. A 220 millió forintért kínált négyszintes kastély az 1.2323 hektáros ősfás parkjával Balatonederics külterületén, a 71-es főút felett található. „Lakóterülete” 840 m2, rézsútosan kapaszkodik a domboldalba, a felső szintekről a Balatonra látni.

„A Fekete kastély nevét tetejének egykori fekete színéről – mások szerint a feketére festett ajtóiról-ablakairól – kapta. Az itt történt események azonban más megvilágításba helyezik ezt a nevet” – tudatja a Wikipedia, és ide vágó oldala el is meséli – tételesen – mi történt itt és miért. Maradjunk annyiban, hogy volt itt féltékenység tüzelte gyilkosság és öngyilkosság; betegség; a gestapó előli halálba menekvés; volt következménye a reformkor előtti császárellenes összeesküvésnek; éppúgy, mint a bigámiának és a bővérűségnek; valamint, – záróaktusként – a szocializmus nemlétező értékmegőrző képességének. Romantika, dráma, szépség és nemtörődömség, a színorgiában tobzódó őszben, egy ugrásra Balatonedericstől.

 

Akit pedig a reformkort megelőző Habsburg-ellenes összeesküvés szálai, részletei érdekelnek (lám milyen keveset tudunk ezekről, pedig itt a Balaton-parton is sétálhattak terveiket szövögetve hősei), itt keressen utána, kik milyen szerepet játszottak benne, s mi köze mindennek a kastély történetéhez!

A cikk eredetileg a Balaton blogon jelent meg.


A kastély megközelítése gyalog vagy kerékpárral:

A Tapolcai-medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képező 230 m magas vulkánikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú szigligeti vár maradványai. A várból körpanorámában gyönyörködhetünk; egész évben látogatható.

Legkorábbi részei a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak, amelyeket a pannonhalmi bencések építtettek 1260-1262 között. Ez annyira megtetszett IV. Béla királyunknak, hogy felépülése után, 1262-ben cserével megszerezte magának. A királyi vár felügyeletét a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai család látta el. 1441-ben I. Ulászló Némai Kolos Jeromosnak adományozta a várat, de 1445-ben már az Újlakiak kezében volt és a családnál maradt 1521-ig. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló Enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, ezért parancsára Martonfalvay Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára húzatta fel ostromágyúit, aminek láttán a megrémült őrség első szóra feladta posztját. Imre deák átépíttette és kibővíttette a várat; 1531-40 között írt naplójában több adat maradt fenn az ostromról illetve az építkezésről.

A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is részévé vált a végvárrendszernek. A Lengyel nemesi A család, birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint parancsolt benne. A XVI. században már elavult várnak számított, mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, elmaradt a korszerűsítése is. A korabeli krónikákat fellapozva tudjuk, hogy a somogyi partot uraló pogányok sokszor áteveztek hajóikkal, hogy kirabolják a keresztény falvakat. Ellenük való védekezésül emelték a part menti magaslatra az „Óvár”-t, ami a régészeti kutatások szerint a magyar naszádosok bázisát alkotta, akik innen figyelhették az ellenséges hajókat. Szigliget végzetét is, mint az oly sok hegycsúcson emelkedő középkori várakét, egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, majd a keletkezett tűzben leégtek a vár épületei. Az elszegényedett Lengyel família már nem állíttatta helyre, inkább a völgyben elterülő faluban emeltetett kúriát.

A török hódoltságot követően a vár elvesztette harcászati jelentőségét. 1702-ben I. Lipót más várakkal együtt ezt is leromboltatta, a Rákóczi-szabadságharc idején már használhatatlan állapotban volt. Ettől kezdődően a köveket a környékbeli lakosság használta az építkezéshez. 1913-ban, 1953-ban és 1965-66-ban megerősítették a falakat.

A vár bemutatása
A meglévõ vár alaprajza kevés módosítással ma is õrzi a XVI. századi alakját. A vár legkorábbi része a megtört, nyújtott téglalap alaprajzú felsõ vár két négyzetes öregtornya, és a két kisebb, ugyancsak négyzetes torony. A két kisebb torony közül az egyik a felsõ vár felvonóhidas bejáratú kaputornya. Az itt áthaladó út a belsõ vár udvarára vezet, melynek a nyugati falához egy lakóépület és ennek déli oldalához egy kisebb torony támaszkodott, aljában a börtön lehetett.
A felsõ vár legmagasabb pontján a déli és nyugati fal szögletében a várkápolna maradványai láthatók, melynek nyugat felõl tekintélyes nagyságú támpillér támaszkodik. E falrészlet hármas tagozódást mutat, a legvékonyabb mellvédfallal. A felsõ vár déli és keleti sarkában az öregtorony állt, ehhez nyugatról a várkápolna, északról pedig a palota csatlakozott. A palota északi és a felsõ vár keleti falánál a keleti négyzetes alaprajzú középsõ torony emelkedett, ezt a gyilokjáró kötötte össze a felsõ vár északi végében levõ, a keleti falhoz csatlakozó kapuvédõ toronnyal. Ezzel szemben az északnyugati, kör alakú saroktorony, a kettõ között pedig az elõudvar vagy falszoros helyezkedett el. A felsõ vár kaputornya elõtti saroktoronnyal szemben, a keleti vár falánál a Martonfalvay Imre által épített nagyméretû, kb. 20 m átmérõjû, ágyúlõréses, pártázatos rondella látható.
A felsõ vártól északra elterülõ külsõ vagy alsó várat lõréses fal övezte, melyet az északi falban és a nyugati oldalon egy-egy kisméretû négyzetes torony szakított meg. Az alsó vár délnyugati sarkában a felvonóhidas kaputorony állt, elötte a várárokkal. Az alsó várból ma már csak kevés részlet látható.

forrás: http://www.balcsi.net/szigligeti-var.html

  

A szigligeti várhoz 7,3 kilométert kell megtenni (gyalog vagy kerékpárral):

A 71-es útnál fekszik a 140 méter tengerszint feletti magasságú Szépkilátó. Egykor Kápolna-dombnak hívták, mert aljában a domonkos rendiek kolostora állt. A domb alján található, a II. századból származó római villát, a hozzá tartozó fürdőt és Római-forrást az 1940-es években kezdték el feltárni.

Parkolás a főút mellett, a kialakított parkolóban. A település felett 2 kilátó is található.

A romok jelenleg a Zala Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány által üzemeltetett tábor területén láthatók. A szelíd lejtőjű dombon álló fektefenyőket még Hamilton Mária, Festetics Tasziló felesége ültette.
A Szépkilátó tövében fakadó forrás szolgáltatta a hajdani római villa fürdőépületének vízellátását. Később Kápolna-kútnak is hívták. 2001-ben újította föl a Balatongyöröki Ifjúságért Egyesület.

Balatongyörök település a tó egyik legszebb pontján fekszik: a természeti táj változatos szépségét a környező hegyek és erdők érintetlensége, a lágy domboldalak, a kilátókról nyíló panoráma, a Balaton izgalmas vízi világa adja meg.
Ősi múltja, az évszázadok alatt kialakult népi építészet és a XX. század lendületes fejlődése adta a régi és az új együttélését, amely a virágoktól pompázó utcákkal párosulva mesebelivé varázsolja a községet.

A balatongyöröki Szépkilátóról a legszebb balatoni panoráma tárul a szemlélődő elé. Számtalan költőt, többek között Eötvös Károlyt is megihlette ez a táj. Gyermekmedencés, vízicsúszdás strandja – mely kicsiknek és nagyoknak egyaránt szinte minden sportágban szórakozási lehetőséget nyújt – a leggondozottabb, legtisztább vizű balatoni strandok közé tartozik. A szőlőhegyek zamatos borai, a borkóstoltatás hagyománya, a hangulatos vendéglők ételei, a falu sokféle turisztikai szolgáltatása, a szálláslehetőségek színvonalas kínálata, a tavasztól őszig tartó programok felkeltik az érdeklődést.

 

A kirándulást kedvelők kényelmes gyalogtúrát tehetnek a falut átölelő Keszthelyi-hegységben, ahol számtalan védett növényritkaságban gyönyörködhetnek, ezenkívül autóspihenő, esőház, szalonnasütők, kilátók teszik komfortosabbá a kikapcsolódást. Horgászás szempontjából a leghosszabb partszakasza Balatongyöröknek van. A júliusi borfesztivál, az augusztusi boros forgatag, a szeptemberi szüreti mulatság, felvonulás a környékből több ezer érdeklődőt vonz. Balatongyörökön a szabadidő eltöltésének gazdag kínálata, a pihenést, kikapcsolódást szolgáló atmoszférája hívja és várja a vendégeket.

forrás: http://www.balcsi.net/balatongyorok-szepkilato.html; http://www.balcsi.net/balatongyorok.html

Szépkilátót az alábbi úton lehet elérni: 

Szigliget egyik büszkesége az évente folyamatosan korszerűsített strand.
A csodálatos környezetben megépült fürdőhely minden igényét kielégíti az idelátogatónak. Különösen jól érezhetik itt magukat a gyermekekkel érkező családok. A kisgyermekek részére sekély, homokos partszakasz van kialakítva.

Fürdés után homokvárat építhetnek, hintázhatnak, míg a nagyobbak labdajátékokkal is tölthetik az időt. A sok virággal díszített parton mintegy 18 000 négyzetméter területen napos és árnyékos részek váltakoznak. A kényelmesebb pihenésre vágyók napozóágyakat kölcsönözhetnek. A vízi sportokat kedvelők vízibiciklit, egyéb eszközöket bérelhetnek.
A vendéglátóhelyeken hűtött italok, melegkonyhás étkezési lehetőség színvonalas kiszolgálással várják a vendégeket. Működik még fagyizó, salátabár, élelmiszerbolt, ajándékbolt, strandcikk-árus, hírlapárus, információs iroda.
A strand területén újonnan épült, színvonalas öltözők, kabinok, zuhanyzók, WC-k állnak a vendégek rendelkezésére.

 

forrás: http://www.balcsi.net/szigliget-strand.html

A strand megközelítése autóval:

Veszprém és Zala megye határán, a 71-es út mellett, festői környezetben található Balatonederics legismertebb nevezetessége az Afrika Múzeum.
Megalapítása a híres afrikakutató, neves vadász, néhai Dr. Dr. h.c. Nagy Endre érdeme, akinek a kastély sokáig vadászotthona volt.

A múzeumban található közel 4 évtized gyűjtő-munkájának gyümölcse, a rengeteg európai és afrikai trófea. Itt láthatók a benszülöttek használati tárgyai, vadász és harci eszközei, az afrikai népek kultúráját reprezentáló bútorok, népművészeti tárgyak. Nagy Endre dolgozószobájában személyes tárgyai, kedvenc fegyverei és vadászfelszerelése látható.
A múzeumot egy kisebb állatkert veszi körül, ahol megtalálható hazánk jellegzetes állatai mellett az afrikai élővilág számtalan faja. Emberközelben él a vaddisznó család, bivalycsorda, zebra, tevék. A páva és a gólya otthonosan mozog a legelésző dámvadak között. A múzeumtól kb. egy kilométerre az erdő aljában hatalmas bekerített területen szarvasok és őzek élnek természetes környezetükben.

Dr. h.c. Dr. Nagy Endre: 1944-ben mint csendőr századost a báró Hatvany Alexandrával kötött titkos házassága miatt börtönre ítélték. A Horthy-rendszert követő új hatalom, szakmai tudásának köszönhetően 1950-50 között a kormányvadászok főnökévé nevezte ki.
A politikai viharok miatt családjával együtt menekülnie kellett. Ausztriában és Németországban tevékenykedett vadászati vonalon, majd a Frankfurt melletti Opel Zoo egyik vezetője lett. 1954-ben a düsseldorfi nemzetközi vadászkiállítás trófeaosztályának vezetője volt. Három afrikai gyűjtőútja után, 1958-ban végleg elhagyta Európát és Tanzániában telepedett le, ahol állatkertek és múzeumok megbízásából mint gyűjtő és vadbefogó tevékenykedett. Évek múlva már az ország egyik legismertebb fehér vadásza, állatkert- és vadaskert alapító az afrikai vadászkultúra európai mintára történő átformálója a Kilimandzsáró és a Meru vulkán vadászterületén, ahol egyben vadászati főnök is. Az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás egyik értelmi szerzője, melyen a tanzán pavilon vezetőjeként vett részt. Vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben Balatonedericsre, családi kúriájába hozta haza, mely azóta élő állatvilággal körülvéve múzeumként működik. Az ő nevéhez fűződik még a kenyai Windisch Graetz herceg trófeagyűjteményének a keszthelyi Festetics-kastélyba történő hazahozatala is.

Számos vadásztársaság tagja, a Véreb- és Agarászegyesület elnöke. Magas kitüntetésben részesül Tanzániában. Idehaza a Magyar Népköztársaság Csillagrendje, (1986) a keszthelyi Agrártudományi Egyetem életművéért ajándékozott honoris causa (1993) és a Hubertus-kereszt aranyfokozata postomus kitüntetésének tulajdonosa. Számos publikációja jelent meg mind külföldi, mind belföldi szaklapokban.
Halála után immár 4 vadásztársaság, valamint a balatonedericsi általános iskola vette fel a nevét. Tanzániában egy róla elnevezett tó teszi nevét halhatatlanná. Hamvait Balatonedericsen és Tanzániában helyezték örök nyugalomra. Halála után második felesége Beretz Katalin működteti és bővíti férje terveinek megfelelően a kastélyt Afrika Múzeum néven.

 

Dr. Nagy Endre emlékéremmel évente három személyt jutalmaznak. Azok kapják, akik őrzik és ápolják a nagy vadász emlékét.

Megközelítése:
Autóval: Balatonedericsről Keszthely felé a 71-es úton, a Zala megye tábla előtt kell bemenni a parkolóba.
Busszal: 200 méterre a múzeumtól, a Fekete kastély előtt található a buszmegálló. Nem mindegyik távolsági busz áll meg itt! A helyközi járatok mind megállnak. A távolsági járatokról a benzinkút előtt kell leszállni. Ez kb. plusz 1 kilométer.
Vonattal: A balatonedericsi állomáson vagy a becehegyi megállóban lehet leszállni. A távolság kb. egyforma.

forrás: http://www.balcsi.net/balatonederics-afrika-muzeum.html

A Keszthelyi-öböl térségében, a nyüzsgő Balaton-parttól néhány kilométerre találunk még szabad, érintetlen területeket. A változatos növény- és állatvilágot, a különböző természeti formákat bemutató tanösvényeket mindenkinek érdemes megtekintenie.

fotó: balcsi.net

A Keszthelyi-hegység a magyarországi Dunántúlon helyezkedik el, a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati tagja. A hegységet egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Tapolcai-medence és a Várvölgyi-medence veszi körül

A Keszthelyi-hegység területe kb.150 km2. Két fő vonulata van: a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat és a Keszthely-Rezi vonulat. Két legmagasabb csúcsa a Köves-tető (444 m) és a Meleg-hegy (425 m). A Keszthelyi-hegységet a vulkánosság hozta létre. Hegyei dolomitból, kihűlt lávából és Pannónia üledékből állnak, amelyeken gyönyörű gesztenye erdők találhatók.
A Keszthelyi-hegység sokszínű, varázslatos táj, amely a turisták kedvelt helyszíne ezáltal. A gyalogtúrák a hegységben nagyon népszerűek. A hegység legszebb részeit vulkáni erők formálták, hatásuk mind a mai napig érződik.

A Keszthelyi-hegység lábánál fakad a kénes Hévíz-forrás. A Hévízi-tó kénes, enyhén radioaktív vize ugyanúgy kiváló a mozgásszervi betegségek gyógyítására, mint a tófenék iszapja.
A hegységben különböző barlangok lelhetők fel, melyek elsősorban a természeti csodák szerelmesei számára érdekesek. A barlangok kanyargós folyosóit a forró vizek alakították ki. A legszebb közülük a cseppköves Csodabogyós-barlang. Jelenleg ezek a barlangok még nincsenek teljesen feltárva, többségüket csak a barlangkutatók látogathatják.

Gyönyörű tájak, napsütés, Balaton, és véget nem érő túrák, kirándulások jellemzik. A Keszthelyi hegység kijelölt erdei turistaútjai hosszabb barangolásokra csábítanak. Kihűlt láván, dolomiton és tengeri üledéken visznek az utak, míg bejárjuk a tanösvényeket, egyik kilátótól a másikig, barlangok mélyére ereszkedünk, bazaltfolyosókat mászunk és kiolvashatjuk a kőzeteket, a földtörténeti koroknak eme óriási képeskönyvében lapozgatva.

Érdemes így megismerni a tájat – nem egy rohanó autó ablakából, néha megállva egy-egy helyen, hanem gyalog vagy kerékpáron. Nem is beszélve a lovaglásról, hiszen ez a vidék mindig híres volt arról, hogy majd minden szegletében lovasudvarra bukkant az erre járó.
Tehát, ha szereti a természetet, a nyugalmat és szeretné szabadidejét aktívan eltölteni akkor irány a Keszthelyi hegység, És a rossz idő sem lehet kifogás – ugyanis rossz idő nincs, csak alkalmatlan öltözék.

Kirándulások a Keszthelyi-hegységben
Kilátók a Keszthelyi-hegységben: a kirándulást kedvelők 6 (Festetics, Berzsenyi, Kitaibel, Padkő, Bél, Batsányi), a közelmúltban felújított kilátóból gyönyörködhetnek a nyugat-balatoni térségben.

Túraútvonalak a Keszthelyi-hegységben: a hegységen halad keresztül az Országos Kéktúra. Emellett számtalan turistautat is találhatunk.

Pele Apó ösvénye: a természeti formákat bemutató, gyermekeknek készült tanösvényt mindenkinek érdemes megtekintenie.

Látnivalók a Keszthelyi-hegységben: barlangok, felhagyott murvabányák, egyéb látnivalók a hegységben.

Kerékpárral a Keszthelyi-hegységben: az egyik legszebb túra a Keszthelyi-hegységben az OKT útvonala. A magas szintkülönbségek ellenére kezdőknek is ajánlott.

Pihenőhelyek a Keszthelyi-hegységben: a Nagymező a Keszthelyi-hegység egyik legkedveltebb kirándulóhelye, ahol kiépített szalonnasütőhelyek, asztalok – padok, focipálya, esőbeálló várja a kirándulókat. Emellett további pihenőhelyek is várják a megfáradt turistákat.

Az írás eredetileg a balcsi.net-en itt jelent meg.

Látogasd meg a mindössze 1,5 kilométerre található kalandparkot!

A kalandpark izgalmas kikapcsolódást nyújt mindenkinek, legyen akár gyerek,akár felnőtt. Változatos, vicces és egyben érdekfeszítő műsorokkal, programokkal vár: pónilovaglás, állatsimogató, íjászat, aranymosás, western-showműsorok, trambulin, kötélpálya, pedálos gokart, labirintus... és még sok minden más.

A parkban a belépő megvásárlása után ingyenesen vehető igénybe az összes játék és Western-showműsor.

Bankrablás minden nap 11:30-kor
Teljes titoktartás és diszkréció, mert "Lucky Luke" sheriffel nem lehet tréfálni. Vajon a rossz fiúknak van esélyük a sheriff ellen,vagy "Lucky Luke" besétál a csapdába?

Merülj el a vadnyugat világában, tölts el egy kellemes napot indiánok és cowboyok között!

 

a Westernparkról bővebben...

Egész évben látogatható kiállítás a parókia épületében. Megtekinthető a könyvtár nyitvatartási ideje alatt.

8311 Nemesvita Dózsa u. 8.  Tel.: 87/566-004

Hétfő	8-12	15-18
Kedd	8-12	12-16
Szerda	8-12	-
Csütörtök	8-12	15-18
Péntek	-	-
Szombat	-	15-19
Vasárnap	-	-

A község a parttól távolabb helyezkedik el, így kevésbé ismert az önkormányzat strandja.
A fürdő a 71-es számú főút és a 84-es főút elágazójától Keszthely felé haladva, az Agip benzinkút után, táblával jelzett helyen érhető el. (Keszthely felől érkezve a benzinkút előtt jobbra kell fordulni.)

Ingyenes parkolási lehetőség biztosítanak a bejárat előtt kiépített parkolóban a kerékpároknak és személygépkocsiknak egyaránt.
* Ingyenes parkoló
* Gyermekpancsoló és homokozó
* Gyermek játszóeszközök
* Röplabdapálya
* Kabinbérlet
* Vízi sporteszközök bérlése

A strand területére kutyát bevinni tilos!
A strandon a horgászat tilos!

forrás: http://www.balcsi.net/balatonederics-strand.html

A strand gyalogos megközelítése: